Nintendo Switch, az első benyomások

Március 3-án nem csak a kedvenc játéksorozatom, a Zelda legújabb darabja jelent meg, de az új Nintendo konzol is! A várakozásnak vége, ayo videóposztja után íme az én első benyomásaim a Nintendo új gépéről:

Az első érdekesség, hogy bár rendeltem egy Neon Switchet, egy Pro Controllert, egy Guardian amiibót (ami hatalmas) és természetesen egy Zeldát is, a futár mégis csak egy kisebb dobozt nyújtott át. A legnagyobb meglepetésemre a Guardian amiibós doboz majdnem akkora, mint a Switch doboza. Persze értem én, hogy részben egy hordozható gépről beszélünk, de ez a gép dokkolóval, Joy-Conokkal együtt is nagyon picike. Ez egyáltalán nem baj, sőt, de majdani vásárlók ne lepődjetek meg, ha egy limitált kiadású játék dobozánál is kisebb dobozt kaptok kézhez.

Mit ne mondjak, azonnal össze is raktam. Technikai dolgokkal nem untatok senkit, hiszen millió unboxing van a neten, szóval hogy konkrétan hogy néz ki a gép, és hogy mit tud, illetve a doboz tartalmát már mindenki látta és tudja aki akarja.
A doboz nem hazudott, a Switch eltörpül más konzolok mellett. Mondjuk ez engem egyáltalán nem zavar, mert a polcomon nem is nagyon van már hely még egy PS4 méretű konzolnak. Na de lássuk mit is tartogat számunkra a Switch.

Azt gondolom mindenki tudja, hogy ez egy hibrid konzol, azaz hordozható és asztali egyben. Azt a célt szolgálja, hogy immáron az AAA kategóriás játékainkat is magunkkal vihessük bárhová. Megmondom őszintén, én sose voltam egy nagy handheld rajongó. Ugyan volt nekem is DS-em, DS Lite-om, 3DS-em, és még PSP-m is, de sose hurcoltam őket. Ha esetleg nagy ritkán mégis, akkor sem útközben játszottam, hanem a célállomáson.
Tehát a Switch-et is főként asztali konzolként tervezem használni ezért kezdésnek azzal kezdtem, de persze a kíváncsiság miatt azért kipróbáltam minden verzióját.

A gépet betettem a dokkolóba, a Joy-Conokat rátoltam a Gripre aztán had szóljon. Mivel csak Zeldát vettem egyelőre, így csak azzal tudtam tesztelgetni.
Ami a neten látott gameplay-ek után azonnal szemet szúrt, hogy a játék mennyire szép. Nem tudom ki hogy volt vele, de én minden megnézett videó után furán éreztem magam, mert mindenhol és állandóan köd volt a játékban. Ezért hihetetlen kellemes meglepetés volt, hogy a végleges játékban ez nincs benne. Vannak helyek és időpontok, ahol és amikor köd van, de sokkal elenyészőbb mennyiségben, mint az a videókon keresztül látszott. Szóval a játék szép, hibátlanul és némán fut az apró kis masinán, úgyhogy le a kalappal. A Zeldáról direkt nem mondok többet, mert majd készül a bővebb beszámoló.

A következő a Tabletop mód volt. Ez nekem annyira nem jött be, legalábbis Zeldára. Remek, hogy van egy ilyen lehetőség, de inkább ilyen poén, egymás elleni mókákra javasolnám, mint mondjuk egy Mario Kart. Persze az is lehet, hogy csak a 120 centis TV csábítása volt túl nagy, de mint mondottam, ez Zeldára nekem nem tűnt a legideálisabb felhasználási módozatnak. Később mondjuk az említett Kartal viszont nagyon szívesen kipróbálom majd, valószínűleg ott már jobban is fog tetszeni.

Végül sorra került a Handheld mód is, ami baromi jó. Mint fentebb említettem, én nem nagyon szoktam magammal hurcolni a kézi konzoljaimat, de ez most mindenkinek ajánlom, mert szuper. A kijelző minősége pazar. Még ha technikai oldalról nem is egy világrengető monitorról beszélünk, ide szerintem teljesen tökéletes. A kép éles, a színek szépek és nem utolsó szempont az sem, hogy dokkoló nélkül is prímán fut a Zelda. Igaz, ilyenkor kicsit butít a grafikán, de ezen a kis képernyőn egyáltalán nem zavaró. A Tablet és a Joy-Conok körülbelül akkorák, mint a Wii U gamepad, tehát a mérete nem lesz idegen, viszont szerencsére nem olyan ormótlan. Sokkal modernebb hatása van az egésznek és sokkal kényelmesebb is, ami nem hátrány egy hordozható konzolnál.

Az irányítókról elöljáróban elárulom, hogy mikor legelőször megláttam a gyári controllert (Joy Con + Grip), már akkor elkezdtem félni kicsit, hogy az nekem nem lesz jó. Egyszerűen nem értettem, hogy miért ilyen kicsi. Hiszen egy műanyag darabról (Grip) beszélünk, és ha 2 centivel szélesebb akkor pont olyan széles lenne kb. mint az összes többi controller. Gondolok itt a PS, XO és Nintendo féle Pro gamepadekre.

Elég nagy a kezem, így várható volt, hogy kicsi lesz a gyári controller és a gyanúm hamar beigazolódott. Amíg játszottam, csak annyi tűnt fel, hogy néha lecsúszik róla a kezem, de azért nem zavaróan. Aztán 2-3 óra után mondom csak kipróbálom már a Pro Controllert. A Grip uazóta a kezemben sem volt. Nem kényelmetlen a gyári controller és abban is biztos vagyok, hogy akinek kisebb a keze, annak még pont jó is lehet. Nekem sem volt vele különösebb gondom, de köszönőviszonyban sincs a Pro Controllerrel. Sokkal kényelmesebb és sokkal jobban kézre is áll. Továbbra sem értem, hogy miért sajnálták azt a néhány centi műanyagot, de ezen kár keseregni.

Megijedni azért tényleg nem kell, az alap controllerrel is tökéletesen lehet játszani és minden egyébre is 100%-ig alkalmas, pont mint a Pro társa, viszont tagadhatatlan, hogy a Pro egy átgondoltabb konstrukció. Ami viszont örömre adhat okot, hogy amíg használtam az alap controllert, egyszer sem volt sync problémám. Remélhetőleg másnak sem lesz. A Joy-Conok magukban egyébként nagyon picik, viszont a gyári "kerettel" ami a csomag része (Joy-Con strap), már elég jó fogása van a kis kütyünek. Kipróbálni sajna még nem tudtam, de sanszos hogy idővel a Snipperclips is a "kosárba" landol, és akkor lesz rá lehetőségem.

Végzetül még egy hatalmas piros pont a gép sebességéért. A váltás TV és kézi mód között egy pillanat alatt történik. Minden túlzás nélkül mondom, hogy Sleep módból úgy áll fel a rendszer, hogy a power gomb megnyomása után három másodperccel már játszom.

Mindent összevetve, egy nagyon kellemes kis High-Tech masináról beszélünk, aminek segítségével most már tényleg bárhol, bármikor és bárkivel játszhatunk. Én őszintén csak ajánlani tudom és ha hihetünk az ígéreteknek, akkor végre a multiplatform címekről sem kell lemondaniuk azoknak, akik a Nintendo új kis üdvöskéje mellett teszik le a voksukat!