Egy jó ötlet rossz kivitelezéssel
A játék egy dungeon crawler alapjain nyugszik amibe némi roguelike és nagyon-nagyon minimális deck building elmeket kevertek. Látványvilága groteszk, azonban néha humoros elemek is megtalálhatóak benne. Steamen jelenleg „Mostly Positive” elégedettségi indexszel rendelkezik amit először nem tudtam hova tenni, aztán minél többet játszottam a játékkal, annál inkább éreztem magam én is ezen tábor oldalán állónak. Életem első olyan cikke következik, ami nem teljesen pozitív, buzdító töltetű. Hogy történhetett ez? Olvass tovább!
Kezdjük a pozitívumokkal, hangolódjunk rá a játékra. Az alap koncepció szerint egy hőst kell végigvezetnünk egy örökké változó barlangrendszeren, hogy kincseket kutasson, szörnyeket öljön, trófeákat gyűjtsön. Ezt a készítők megbolondították azzal a mechanikával, hogy ezúttal nem a hőst irányítjuk közvetlen, hanem úgy építjük köré a barlangrendszert, hogy arra menjen, amerre mi szeretnénk. Ez az az elem ami elsősorban megfogott a játékban és a vásárlás felé irányított.
Egy randomban összeállított pakliból (amit később ki lehet bővíteni több elemmel) húzunk fel lapokat, amiknek egy része lehet szoba kártya típusú. Sajnos teljesen mindegy, hogy milyen alakzat van a szobán, milyen lyukak/gödrök/extra elemek vannak rajta, egyedül az számít, hogy a négy irányból hány van nyitva, azaz merre közlekedhet a hősünk, minden más csak dísz. Ezeket a kártyákat lehelyezve lehet egy adott irányba noszogatni a karakterünk vagy előre építeni neki utakat, hogy mire oda ér, legyen merre mennie.
Persze kell némi motiváció is a kalandozóknak, ezért szobánként egyszer valamekkora mennyiségű aranyat tehetünk le (ha van olyan kártya a kezünkben). Ekkor jó eséllyel meggondolja magát a figura és nem arra megy, amerre eredetileg szeretett volna, hanem a kincsek irányába.
Nem lenne RPG az RPG szörnyek nélkül. A harmadik variációja a felhúzható kártyáinknak a szörny kártyák. Ezeket is szobánként egyszer helyezhetünk le. Ha a hősünk keresztezi útjait egy-egy ilyen szörnnyel, akkor következik a harci fázis.
Érdekes minijátékot csináltak a fejlesztők a harcból. Nekünk és a szörnynek is van egy paklija, amiből néhány kártyát felhúz mindkettőnk, majd egyet kiválasztva a kezünkből támadhatunk. Lehet fizikai vagy mágikus típusú a sebzés és a védekezés is, van még néhány speciális módosító is. A részletekbe nem mennék bele hosszasan, pofon egyszerű az egész, 5 perc alatt megtanulható.
A játék hub worldje bővíthető, a küldetések során összeszedett aranyakból tudunk vásárolni. Vehetünk új szobákat a guildünkbe, amik új típusú hősök irányítására adnak lehetőséget: amíg alapból csak 'Chump' karakterosztályú hőst irányíthatunk, de vehetünk szobákat 'Mime', 'Bruiser' és még jó néhány hősnek is. Vannak olyan szobák, amik a harci paklinkat vagy épp a kincseink létszámát növelik meg, illetve egy-egy küldetés elkezdése előtt is választhatunk magunknak kezdő felszerelést, ha eléggé felfejlesztettük a guildünk.
Eddig egész meggyőző a játék, mi hát a baj vele? Igyekeztem a fentieket mindenféle egyéb komment nélkül leírni, viszont mindenhez hozzá tudtam volna fűzni néhány mondatot. A szobákat úgy lehet elhelyezni a pályán ahogy azok a kártyán szerepelnek. Semmi lehetőségünk nincs forgatásra, illetve csak tökéletesen illeszkedő szobaláncolatok hozhatóak létre (egyik ajtó sem végződhet közvetlenül falban). Ezzel csak az a baj, hogy előfordulhat, hogy egyáltalán nem tudsz szobát lehelyezni az aktuális barlangstruktúrához köszönhetően, így van, hogy vagy csak szörnyeket pakolászunk, vagy teljes kört skippelünk amíg kihúzunk végre valami értelmes kártyát és nem mellesleg nehéz így a hőst a cél felé irányítani, van hogy a hetvenedik kanyar után ér csak célba.
Ha már a hősről van szó, néha nem teljesen értettem miért akar mindenáron arra menni, amerre jelzi a program. Volt hogy semmiképp nem tántorodott el a terveitől, holott teljesen másfelé szerettem volna, hogy menjen – hogy a küldetést befejezhessem.
A harcrendszer 5 perc után elég monotonná és unalmassá válik, elég sokszor múlik a szerencsén, hogy mi történik a csata közben. Ezt úgy kell érteni, hogy még mindig jobb lett volna egy 20 oldalú kockával és attack-defense módosítókkal harcolni, mint ezekkel a kártyákkal. A küldetések változatosak, de eléggé átlagosak. Többféle feladatból is választhatunk, nem lineáris a dolog, de körülbelül a hetedik játék után úgy éreztem, hogy mindent láttam, amit a játék számomra akar mutatni és elég hamar ráuntam. Semmi motivációt nem éreztem annak kapcsán, hogy folytassam.
A játék nem rossz, csak átlagos, vagy inkább úgy mondanám 'kevés". Elméletben és videókon jónak tűnhet a játék de a gyakorlatban egy monoton, unalmas, sokszor a balszerencsének köszönhetően frusztráló vagy igazságtalan. A jelenlegi árán semmiképp nem merem ajánlani, egy 50-75% leárazásnál próbálkoznék inkább – tekintve, hogy DLC is van hozzá. A játék elérhető Steamen és Humble Store-on.
