Az idő és a kattintás pénz!
Újabb gyöngyszem került a piacra a lassan műfajjá terebélyesedő clickerekből: a Time Clickers. A témában kevéssé tájékozottaknak ajánlom a korábbi AdVenture Capitalist cikkünket, ahol kicsit nagyobb terjedelemben esik szó az ilyen típusú játékok alapjairól. Ennél a játéknál igyekszem a megszokott dolgoktól (klikkelj, fejlődj, költs -> ismételd) eltérő megoldásokat bemutatni.
Az alapötlet tényleg annyi, amit az előbb leírtam. Ezúttal FPS-nézetet kapunk a kezünkben egy pisztollyal, amivel kockákból felépülő alakzatokat kell széjjelcsúzliznunk. A "hősök" ezúttal fegyverek, melyek helyettünk lőnek - többet, nagyobbat, több lövedéket egyszerre. Egy idő után nem is lesz értelme sajátkezűleg klikkelgetni, mert elenyésző a saját sebzésünk. Kivéve, ha bekapcsoljuk a különböző cooldownnal bíró extráinkat, melyek segítségével fél percig god mode-ban érezhetjük magunkat. Célszerű ezeket meghagyni az 5 szintenként felbukkanó normal és mini-bossokra, mert ezek sokkal több élettel bírnak, ráadásul fél perc alatt kell a kockákat kiiktatni. Időnként felbukkannak szivárványszínű kockák (hogy mindig én kapom az ilyen játékokat?) és szétlőhető gömbök is, ezek jóval több pénzt adnak.
Az ilyen típusú játékokra jellemző újrakezdés értelmét a time cube-ok adják. Ezek néha a bossoknál bukkannak fel és sikeres szétlövésük után megkapjuk őket. Újrakezdéskor ezek +10% dps-t adnak darabonként, illetve egy komplett talentfán (!) költhetjük el őket mindenféle nyalánkságra. Például növelhetjük a szivárvány gömbök felbukkanásának esélyét, a rakétakilövő dps-ét, vagy a bossoknál rendelkezésre álló időt. Természetesen akkor is gyűlik a pénz, ha nem futtatjuk a játékot.
A körítés nem túl meglepő módon elég funkcionális. Zene címén valami elektro prüntyögést kapunk, a grafika pedig közepes: a pisztoly és a hátterek szépek, de a kockák eléggé pixelesek. De sebaj, úgysem ez a lényeg. Az ugyanis a folyamatos fejlődés - emiatt aki fogékony erre a műfajra, a Time Clickersre is ugyanúgy rá fogja szánni azt a napi fél órát, mint a többire. Csak az a baj, hogy ezekkel a félórákkal egy idő után elfogy a dolgozó ember szabadideje...