Az idősebbek talán emlékeznek még a Várom a párom c. "nagysikerű" műsorra az RTL Klubon vagy 15 évvel ezelőttről. A Kitty Powers' Matchmakerben mi lehetünk Szalay Kriszta, a kerítő(nő), azaz párokat kell összehoznunk. Akár egyneműeket is (jól időzítettek).
Alapvetően egy casual játékról van szó, ahol minijátékok segítségével kell a randizni induló egyéneket összepasszintani. A játék első indításakor magunkról is mindenféle adatot meg kell adnunk (ennek még nem találtam meg az értelmét), aztán kapunk egy randiszervező irodát, ahol aztán szemezgethetünk az idétlennél idétlenebb figurák közül. De tényleg, elképesztően debil arcokkal kell dolgoznunk, direkt mellékeltem egy képet erről. Ha kiválasztottuk az alanyunkat, akkor nézni kell neki egy párt. Vannak különböző típusok (hipszter, geek, glamour, stb.), nézni kell a külső és belső tulajdonságokat is, hogy ki mire vágyik. Na meg persze azt is, hogy fiút vagy lányt keres az ügyfelünk, illetve van olyan is, hogy mindegy neki. Ha megtaláltuk az esélyes párosítást, akkor éttermet kell választanunk egy faék egyszerűségű "itt a piros hol a piros" minijátékkal. Ahogy fejlődünk, egyre több nyílik meg előttünk, van mindenféle a jamaikaitól az angolon át a franciáig. Különösebb jelentősége nincs, csak annyi, hogy egyesek könnyűnek, mások nehezebbnek vannak titulálva, de ez csak a minigame-ekre áll.
Ő még a legkulturáltabb arcok egyike
Maga a randiztatás is hihetetlenül lineáris és monoton lesz pár alkalom után. Gyakorlatilag ki kell ismerni a minijátékokat (van itt minden a memóriajátékoktól a szerencsekereken át az ételfelismerésig), aztán némi szerencse és jöhet a siker. Hiába jó az alapötlet, ha ennyire bugyuta maga a randi. Ki a fene akar 100-szor ugyanarra figyelni, pl. milyen volt az időjárás, milyen ruhában volt a pincér, mi volt a reménybeli párunk kedvenc elfoglaltsága stb. Egész egyszerűen unalmas, én már az ötödik randi után a falat kapartam tőle. Szintet is léphetünk a sikeres találkák után, de nincs túl sok értelme: megnyílnak a nehezebb éttermek, vehetünk stylistot meg fodrászt az irodánkba, hogy jobban tetsszen az ügyfelünk a randin. Nagyjából ennyi. Semmivel nem dobja fel magát a randevút.
A grafika teljesen funkcionális, 2D-s. Nyilván a rózsaszín dominál, talán nem is én vagyok a célközönség, hanem a casual gamer lányok. A névadó Kitty Powers buborékokban szól hozzánk: néha tanácsot ad, néha pedig rettentő rossz szóviccekkel próbálkozik. Ja és úgy néz ki, mint Mrs. Doubtfire (Tűzvolte) az azonos című filmből - nem tudtam eldönteni, hogy nő vagy férfi. A hangok is rettentő egyszerűek, a zenék úgyszintén.
Hát nem gyönyörű ez a cukcsi iroda?
Igazából azt érzem a játékon, hogy flash game-nek tökéletes lenne, de egy 8 eurós steames címhez már kevés a ráfordított energia. Dicséretes, hogy rendszeresen frissítik és lehet, hogy nem én voltam a célközönség, de nekem ez már túlságosan egyszerű és bugyuta. Pedig semmi bajom a casual játékokkal, némelyik elég durván le tud kötni (Clicker Heroes, khm khm).
