Mélytengeri kalandok Metroidvania stílusban
Amíg mindenki a legújabb játékokról, várva-várt AAA címekről és friss újdonságokról beszél, addig én néha szeretek visszatekinteni a múltba és kicsit nosztalgiázni egyet. Repüljünk vissza az indie játékok aranykorába, amikor mindenki a Braidről, a Super Meat Boyról vagy a Plants vs Zombiesról beszélt és fókuszáljunk egy hasonlóan sikeres, ámbár méltatlanul elfeledett indie metroidvania játékra, az Aquariára.
A játékban Naiját, egy sellőhöz hasonló lényt irányítunk egy mélytengeri világban. Kalandozásaink során többféle dallamot (tükörfordításban vers, szerintem inkább dallam) tanulhatunk meg, amik segítségével manipulálhatjuk a környezetünket, például tárgyakat mozgathatunk, húzhatunk magunk után, vagy akár a saját testünket alakíthatjuk át békés úszkáló lényből harcias tüzes energialövedékeket szóró szörnyeteggé, vagy más állatokat felfaló bestiává. Itt jön képbe a játék metroidvania vénája, ahogy a történetben előrehaladunk és új dallamokat tanulunk meg, a régi területekre visszaúszva olyan szekciókra is eljuthatunk, ahova korábban nem tudtunk.
A grafikája mai szemmel is kiemelkedően jó, a játék aláfestő zenéje pedig párját ritkítja. Akkora atmoszférát teremt az összes melódia, hogy abszolút olyan érzésem volt, mintha én is a víz alatt úsznék a karakterrel együtt. Az animációk és effektek is szépen szerkesztettek, dinamikus particle effekteket használnak az esetek többségében, amik kiemelik a játék dinamizmusát.
A boss harcoknál a puzzle elemek kerülnek előtérbe a többi mechanikával szemben, inkább kell a logikánkat, az ügyességünket felhasználni, mintsem a nyers erőnket. Ha viszont valamikor valamiért veszélybe kerülne az életerőnk, a vízben található különböző ételekkel, vagy akár általunk készített élelmek segítségével visszatornázhatjuk az egészséges szintre. A játékban elég nagy receptkönyvvel rendelkező crafting system is helyet kapott, ahol különböző fagylaltokat, leveseket és más egyéb finomságokat főzhetünk meg.
Nehéz úgy beszélni a játékról, hogy ne spoilerezzek le sokat, bár az is tény, hogy 2009 óta aki akarta, már rég lespoilerezhette magának. Ennek ellenére nem szaporítom tovább a szót, inkább beszéljen helyettem a hivatalos trailer a játékról, ami az arra fogékonyaknak mindenféleképpen fel fogja kelteni az érdeklődését. Aki még nem ismeri ezt a játékot, azt javaslom mindenképp szerezze be, akármilyen leárazás alkalmával 2,49€-ért megteheti Steamen. Én nem szoktam single player játékokat többször végigjátszani, van hogy még egyszer sem, de az Aquariát háromszor kipörgettem.