Bulb Boy

Amikor legelőször megláttam a játékot, egyből magával ragadott a látványvilága. Nem vagyok oda kifejezetten a Point'n'Click játékokért, de azért beletettem a kívánságlistámba a cuccot, hátha egyszer akciós lesz. Egy bundle szökevényeként sikerült is rátennem a kezem, ami után azonnal belevágtam a kalandba.

A történetről (mivelhogy az is van) csak nagy vonalakban beszélnék, mert nem akarom a felfedezés örömét elvenni az amúgy is rövidke játéktól (nekem 2 óra alatt sikerült kipörgetnem úgy, hogy 2-3 achi hiányzik még). Kapunk egy nagyon egyszerű keretet, éjszak van, mi pedig épp elköszönünk nagyapánktól (akinek nagyon stílusosan lett ábrázolva a kora) és épp lefekvéshez készülünk. A kamera vált és látjuk, ahogy egy idegen objektum a házikónk felé veszi az irányt, majd be is repül a nyitva hagyott ablakon. Ekkor ismét a szobánkban találjuk magunkat, ahol "meghalljuk" nagyapánk kiáltását, és itt indul el a rövid, ám annál groteszkebb utazásunk a sötétségbe.

A játék a klasszikusnak mondható stílust viszi tovább, azaz mindent az egérrel kell megoldanunk, az irányítástól elkezdve az egyszerűnek mondható logikai fejtörőkig. Ez igazából annyiból áll, hogy mindent összeszedünk az adott helyiségben, amit csak lehet és utána megpróbáljuk őket helyesen alkalmazni a továbbjutás érdekében. Ez rendszerint nem fog bonyodalmat okozni, egy-két olyan szakasz van, ahol azért törni kell a fejünket. A rejtély felgöngyölgetése közben eljutunk a ház különböző pontjaiba, amelyeket jó pár emlékezetes bossfight szabdal meg.

A grafika a zöld és fekete árnyalatait vette fel (de azért vörös is előfordul, lásd pl. fentebb), a pályák kialakításával is minden rendben volt, de amikor a szörnyek kinézetét alkották meg ott valamilyen gyógyszer elgurulhatott, nehéz rájönni, hogy mi adhatta épp az isteni szikrát egy-egy ellenfél megálmodásához. Kalandozásunkat néhányszor flashback szakítja félbe, amikor is egy idilli jelenetet élünk újra családunk körében.

A zenéről illetve a hangokról még mindenképpen érdemes szót ejteni. Aláfestő muzsikákból nincs túl sok, de ami van, az teljesen illeszkedik az adott pályaszakaszhoz és kellőképp meg tudja dobni a hangulatot. A hanghatások is remekül el lettek találva, a bogarak mozgása épp annyira felismerhető, mint más gusztustalan effektek, amiket az idő előrehaladtával hallunk majd meg.

Néhány pályán repülő kiskutyánk is tiszteletét teszi, akire ugyanúgy vigyáznunk kell mint magunkra, különben hamar jön a sötét képernyő. Hasonló együttműködésre alapozó részből lehetett volna több is, nagyon jól oldották meg, hogyan irányítsunk egy képernyőn kettő karaktert külön-külön.

Egyszerűsége ellenére nagyon szerethető játék a Bulb Boy. Ha közel áll hozzád a stílus, akkor bátran érdemes vele egy próbát tenni (demó is van hozzá), de bundle-ba is bekerült már, így akár még olcsóbban is beszerezhető.