Tom Clancy's The Division első benyomások

Sokan el vannak ájulva a játéktól, viszont nagyon sokan szidják és nem minden alap nélkül az AC Unity vagy a Watch Dog fiaskóit emlegetik.

A teszt még az első körös béta alapján íródott, majd a nyílt béta napok alatt újra nekiültem és egy kicsit finomodott a véleményem. Amikor beharangozták, egyike voltam azon embereknek, akik tűkön ülve várták, hogy megjelenjen. Bár azóta a sok információ hatására egy kicsit alábbhagyott a lelkesedésem, amiben nagy szerepe volt a gameplay videóknak is, főleg annak, ahol az E3-n debütált verzióval hasonlítják össze, de azért vártam, hogy mikorra töltődik le a 30GB.

A játék alapból egy taktikus kommandós keverék lett, ahol a fedezékbe vonulás a legfontosabb mozgásforma, amit állandóan alkalmazni fogunk, abból pedig mi tagadás, van bőven. Ráadásul már a játék elején viselhetünk pajzsot is, ami kibír jó pár golyót és ez nagyon jól jön rázósabb szituációkban, de ilyenkor természetesen csak pisztollyal lőhetjük az ellent.
Persze utána várni kell, míg a lehetőség újra adott lesz, azonban a kezdeti fegyvereink tárháza is elég komoly hatásfokkal rendelkezik, így nem vagyunk folyton erre rászorulva. Indítás majd a szokásos készítők/stúdió logóvideói után a kezelő felületen megcsinálhatjuk a saját karakterünket, ha nem is annyira részletesen mint a Fallout 4-ben, de azért van választék. Majd elindul az első olyan videó, ahol részletesen elmagyarázzák az irányítást (nem lehet átléptetni), végül a bevezető videó. Utána kapjuk meg mi az irányítást.

Első meglepetés, hogy olyan csúnyácska ez a játék. Konkrétan a karakterem fejének a fele hiányzik. Nézem a beállításokat, minden low. Hm. Tekintve, hogy a mostani játékok, pl a GTA5 is bőven elfut nálam high felbontáson (4 magos Xeon proci 12MB belső cache-el, 12gb ram és egy gtx 670 2GB), nem érzem indokoltnak ezt a felbontást. Tekerjük mondjuk mediumra. Puff, a játék befagyott. Újraindítás után viszont már szépen működött. A második béta alatt viszont már semmi ilyen problémát nem tapasztaltam.

Első benyomások:

Sajnos a videókon levő különbség visszaköszön a játékban is. Tényleg egy "picit" más, mint ahogy E3-on hirdették. De azért nem csúnya, csak mégis van az embernek egy hiányérzete, mikor játszik vele. A különféle tereptárgyaktól az autók roncsáig minden megtalálható. Amúgy a lövésnyomok látszanak, a tereptárgyak egy része lerombolható, szóval ezzel sincs gond. Van köd, éjszaka, nappal, szóval ami manapság elvárható, így a grafika szerintem megállja a helyét, de nagyon messze van attól az atmoszférától, amit beharangoztak.

A második bétára mintha ezen is javítottak volna, a köd és a hóesés meg a szürkeség sokkal erőteljesebb és esetenként nyomasztóbb is, az autók üvegei átlőhetőek, kerekeit, lámpáit és a lökhárítóit is "el tudja hagyni", szóval profibb benyomást kelt.

Amikor először elindultam a helikopterről leszállva a nyíl irányába, fogalmam sem volt, hogy ki kivel van. Valahonnan a város széléről indultam és percekig eltartott, mire az első embert megláttam. Ez a játék furcsa keveréke az online-offline világnak, mert 1-1 játékos feltűnt néha a színen, de alapvetően csak az MI ellen harcoltam. A második béta alkalmával bátrabb voltam és miután kipörgettem az engedélyezett küldetéseket, valakit próbáltam rávenni, hogy co-op-ban nyomjuk tovább. Senki sem akart haverkodni, pedig nem voltak olyan rossz értékeim, kivéve a darkZoneban elért rankot, mert az gyenge volt.

Ezzel pedig ki is lehet térni a játék 2 fő részére. Adott egyszer a sztori vonal fő és mellék küldetések tucatjával, elérhető és fejleszthető skillek garmadájával, valamint a DarkZone nevű rész ami egy teljesen más megoldás. Ez ugyanis színtiszta multis rész, teljesen külön "szabályokkal", a sztoriban elért szintjeid semmit sem érnek, de a felszerelésed és a skilljeid pl átviszed :) 

A DarkZone nekem elég nagy csalódás. Konkrétan másodpercekben mérhető volt az idő, amikor életben tudtam maradni, először úgy tűnt, hogy mindenki támad mindenkire, de természetesen ott is csapatok vannak, magányos farkasként elvérzel. Kivéve, hogy ha iszonyú profivá küzdöd fel magad, de egyedül nem lesz hozzá cérnád. Megjelenik a másik ember, bele üríted a tárat, ő meg lő párat és meghalsz.

Ez azért egy picit frusztráló. Igen, mert te mondjuk 2-es szinten vagy, Ő meg már 12-esen. Az életben maradási esélyeid nagyban nőnek, ha csak lopakodsz, de ha egyszer is észrevesznek, véged. A program egy picit próbálja feldobni a dolgot és ahhoz, hogy szintet lépj, feladatokat tűz ki, fedezd fel ezt, juss el ide meg oda..de azért ez nem olyan egyszerű. A teszt alatt kb 4x futottam neki a DarkZone-nak, de mindvégig maradtam level 1. 

A fő sztori vonal viszont meg kell mondjam, hogy tetszett. Mint utólag kiderült, érdemes először a fő sztorit követni, amíg ki nem alakulnak a fő skilljeid (gyógyítás/felfedezés/biztonság), mert a mellék küldetésekben rész pontokat kapsz ezekre is, amik így szintén gyorsabban fejlődnek majd.

A mellék küldetések között több típus is van: visszaverni az ellenállókat, megvédeni valamelyik csapat kapitányát, kiszabadítani a túszokat, valamint talán a legérdekesebb, hogy a fertőzött területre lépve adatokat kell szerezni (időre) a vírusról, analizálni azt, majd a legvégén a lázadók kezében lévő részt visszafoglalni és elküldeni a vizsgálat eredményeit. A különböző típusú küldetéseket különböző színekkel jelölik a térképeken és a játékban egyaránt.

Ami a baj volt, hogy 3 küldetést engedtek csak végig játszani a fő sztoriból. Azon meg egy délután is át "lehetett "szaladni", de ez ugye csak egy demó volt. 

A kb. 6 óra játék alatt egymagamban kommandóztam végig a városrészeket, pár fegyverrel, amiket természetesen fejleszteni lehet, ahogy mi is fejlődni tudunk. Ezt manapság már kötelező belerakni egy ilyen kaliberű játékba. A térkép nagyon profi, bár az E3 videó szerint még ennél is jobb volt, ugyanakkor most átláthatóbb lett, mint az első verzióban.

Minden küldetési vonalat típus szerint más és más szín képvisel, és nem elég, hogy a térképen látod, még a játék közben is megjelenik egy nyíl és mutatja az utat, hogy oda találj. Amíg nem ismered a várost és fogalmad sincs, hogy mi merre van, addig ez nagyon hasznos lehet.

Van egy parancsnoki központ, aminek a környékét előbb fel kell szabadítani, csak azután lehet oda belépni. Ott lehet jelentkezni küldetésekre, jutalmakat kapunk és természetesen az esemény fő cselekményvonalához újra és újra vissza kell oda térni. Ott lehet felvenni muníciót is, meg a városban elhelyezett mindenféle ládákból. Egyszer sem ütköztem abba a problémába, hogy nem lett volna lőszerem valamelyik fegyverhez. Amiből viszont elég keveset fedeztem fel első körben a játékban, az az életcsomag.

Szóval megfontoltan lehet csak rambózni, mert nincs folyton nálunk 800 elsősegély doboz. Konkrétan indulónak egy, a demó végére is mindössze 3 darabot engedélyezett, amit folyton próbáltak elkunyerálni a civilek. Ha nem akarod odaadni nekik, akkor rájuk fogod a fegyvert és azonnal irányt változtatnak.

Kiegészíteném ezt a részt a második béta tapasztalataival. Szóval itt viszont már előfordult, hogy elfogyott a lőszer és váltani kellett, főleg a vége felé, meg amikor nehezebb szinten toltam végig. A szintválasztási különbség egyszerűen elmebeteg. Úgy képzeljétek el, hogy a normál szint az mondjuk egy egyszerű folyosó 2 ajtóval.

A másik szint a hard, az ehhez képest egy 10 emeletes épület, minden szinten minimum 10 őr, 6 lövegtorony, árkok és aláaknázott terület..szóval egyszerűen nincs egyensúly. Normal szinten lelövöd az ellent szinte játszva és megizzadsz a főellenségeknél egy picit, hogy ha nem vagy elég türelmes. Ehhez képes hard szinten már a normál ellen is úgy viselkedik mint a főellenség, több töltény kell bele, agresszívabb, hatványozottan több van belőlük és néha a szerencsén kívül semmi sem véd meg, míg a főboss..az tényleg idegőrlő. Közben elhasználod a csomagjaid, az összes lőszered és nem bírsz kimenni a fedezékből, mert ha csak felnézel, halott vagy.

Szerencse vagy nem, de sokszor csak azért tudtam viszonylag könnyen tovább haladni, mert az MI olyan, mint az összes többi játékban. Nagyjából fejlett és intelligens, de néha beragad vagy bekattan és picit furcsán viselkedik. És persze pixelhibák is becsúsztak.

Ami nagyon nem tetszett:

A koncepció eredetileg az, hogy minél élethűbb legyen a játék. Ezt mégis meghazudtolják olyan megoldásokkal, hogy megcsinálsz egy küldetést, visszamész a központba és követve a nyilat elérsz egy üres asztalhoz. Ahol is kiírja a játék, hogy nyomd meg ezt a gombot, hogy ha szeretnéd, hogy megtörténjen az interakció, amiért odamentél. És hopp indul a videó és hirtelen ott vannak az emberek és a cselekmény..na ne már. 2016-ot írunk.

A másik az ellenség és a taktikájuk. Alapvetően hamar ki lehet őket nyírni, (alap szinten!) de azért 1-2 golyó még bőven kevés, amivel annyira nincs is gond. 2-3-4 emberrel még relatív könnyen leszámolsz, viszont ennél többhöz már taktika kell, mert sok lúd disznót győz. Ez még elég élethű is, szóval kifejezetten jó. Azonban kb előre megírt pályán mozognak. Jön egy adag, elintézed, sirály. Majd mész egy picit előre, elhangzik 1-1 rádiós beszélgetés (szinte állandóan beszélnek benne, a főnököd is, te is, az ellenség is, a környéken is..szóval egy idő után inkább fárasztó rá figyelni, mint élvezetes), és jön is az újabb adag. Azután megint haladsz előre és jön a következő kör.

Többnyire 3 kör szokott lenni, időnként egy "bossal". Na ez az igazi röhej. Ők is emberek, néha komolyabb fegyverrel és mondjuk te vagy 4-es szinten, ő meg 20-on, de ha fedezékbe tudsz vonulni és szerencséd is van, akkor le tudod győzni. Ha belesétálsz, akkor esélytelen, jöhet a respawn. A gépágyús fickót 10 percen keresztül lőttem a tetőn, mert csak abban a pár másodpercben tudom lőni, amíg tárat cserél (?) vagy hűti a fegyvert, különben szinte azonnal meghalok. És természetesen végtelen mennyiségű töltény kell bele. Számomra ez eléggé agyonvágja az élethűséget.

A következő probléma az élethűséggel, maga a város. Pontosabban a kerületei. Mert New York kerületekre van osztva, ami teljesen jó és amúgy a valóságban is így van, de amikor át szeretnél menni az elején a másikba, akkor egy óriási vörös területbe futsz, amibe ha belelépsz akkor jön egy orbitálisan nagy visszaszámláló és ha pár másodpercen belül nem tűnsz el onnan, akkor már tölti is be a játék a respawn pontot, ahol feléledhetsz. Ez a sztorivonalban azonnal történik, a DarkZoneban viszont nem keveset kell rá várnod tehetetlenül. Ez a zóna felosztás pedig gyaníthatóan nem csak a bétában van így, hanem a "kész" játék is ezt a taktikát fogja alkalmazni. 

A negyedik probléma maga a DarkZone. Szerintem a leírás alapján nem kell sokat mondanom, esélyes, hogy a sok camper vérpistike és cheater eléggé meg fogja ölni a játékot, ahogy ezernyi más helyen is tették és teszik.

Ami tetszett benne:

A történet nem rossz, ez az apokaliptikus világ jól meg lett csinálva, az utca tele van mindenféle emberekkel, akik időnként odamennek és kérnek tőled valamit. Van akinek gyógyszerre van szüksége, van aki ételt kunyerál. Volt hogy odaadtam az utolsó mentőcsomagom is, ami nálam volt. Az emberek ilyenkor nagyon hálásak neked és cserébe mindig adnak valamit, például ruhákat. Van hogy értékesebb darabok is leesnek, de sokszor haszontalanok. Meg xp-t, ami a szintlépéshez jól jön. Gyakran érdemes bemenni a házakba, elhagyott lakásokba, mert nagyon sok mindent találunk ott (Dying Light) és vannak érdekes mini feladatok is, sőt ha bekapcsoljuk a menüben, akkor még parkour mozdulatokkal is kommandózhatunk..hmm..ez olyan ismerős valahonnan..

A béta vége felé kiírta azt is, hogy elég dolgot gyűjtöttem össze, most már én is összerakhatok valamit, de hogy mit és hogyan és hol..ezt nem sikerült kiderítenem. Gyaníthatóan a központban, azonban ott erre semmilyen lehetőséget nem kínált fel. Mindenesetre ez eléggé megdobhatja a "fun factort" :) 

A másik ami tetszik benne, a fenti képen is jól ábrázolt "emlékek". Olyan digitális anyagok, amik akkor aktiválódnak, hogy ha a közelükbe érsz és 1-1 momentumot mutatnak be a múltból. A képen a DarkZone építését láthatjuk :) Beleépítették a játék feladatai közé is, ennek segítségével kellett megtalálnom valakit. Mindenképpen ötletes, akkor is ha csak koppintás.

Ami az egész játék során hasznos lehet, azok a metró megállók, alagutak. Nagyon sok helyre el lehet jutni általuk viszonylagos nyugalomban.

Az ötlet jó, a megvalósítás viszont több sebből vérzik. A multi pedig vagy nagy siker lesz vagy egyenesen a koporsó szöge ennek a játéknak. Először nagyon untam, másodszorra már jobban tetszett, ahogy több apró részletet fedeztem fel benne. Az is látszik rajta, hogy a srácok sokat dolgoznak vele, folyamatosan finomítják és optimalizálják, azonban számomra az eredeti ár töredékét érné csak az meg, hogy végig vigyem a sztorivonalat.

A DarkZone jó ötlet lenne, de én inkább a Dying Light féle "sötétedés után" vonalra szavaznék, több potenciált látok benne, mint ebben a multiban. Az aránytalanság a szintek között, a DarkZone multija és a főellenségek azonban még mindig előhozták az érzést, hogy inkább valami más játék után kéne nézni.