Ritkán szoktam előrendelni játékokat, de a Hitman az egyik olyan sorozat, amit az első résztől szeretek, így hát most is megelőlegeztem a bizalmat és befizettem a teljes csomagra, hogy a a hétvégi bétában is részt tudjak venni.
Mindenképp meg kell említenem még az elején, hogy az új Hitman egy teljesen egyedi üzleti modellel állt elő. A játékot szétdarabolták és több update-ben fogják kiadni epizódonként. Az epizódokra elő lehet fizetni vagy meg vehetjük darabonként is, amint megjelennek.
A Full Experience, azaz a teljes játék Steamen 50 euróba kerül, míg az Intro Pack 13 euróba, ami alapvetően egyezik a teljes játékkal, csak a story módból kizárólag az első epizód (prológus és a Párizsi epizód) lesz elérhető. Az Intro Packet később ki lehet bővíteni fejezetenként vagy upgrade-elhetjük a teljesre is, amiből levonódik a már kifizetett összeg.
Ez egyrészről jó dolog, hiszen aki nem szeret előrendelni vagy bizonytalan az el tudja dönteni ennyiből is, hogy akarja-e a többit vagy nyom egy refundot Steamen. Másrészről viszont érdekes lesz, hogy mekkora szünet lesz a két update között, hiszen nem feltétlen jó, ha játszunk egy játékkal, de a következő pálya csak több hét múlva lesz elérhető. A fejlesztők pozitívan állnak az egészhez és azt ígérik, hogy a két frissítés között is bőven el leszünk látva live eventekkel, mivel az új Hitmanben négy izgalmas mód lesz (Elusive Targets, Escalation Mode, Contracts Mode, Live Challenges) és folyamatosan új kihívásokkal.
A Hitman számozás nélkül érkezik, amiből már mindenki pontosan tudja, hogy ez kérem szépen egy újabb reboot lesz. A 2016-os Hitman egy eredettörénet, amiben megismerhetjük kedvenc bérgyilkosunk életet a kezdetektől.
A prológus egy titokzatos hegyvidéki kiképzőközpontban játszódik, ahol először találkozik Diana Burnwood (a női hang, akitől kapjuk mindig a feladatokat) és a 47-es. A központban sajátíthatják el az ügynökök a profi bérgyilkosság alapjait.
A bétában kizárólag a kiképzőbázis 2 darab training pályája volt elérhető. Elsőnek egy irányított hajós partin vehettünk részt, majd ismét megkaptuk immáron teljes szabadsággal végül pedig jöhetett a végső feladat egy katonai állomáson, ahol szintén szabad kezünk volt.
A játék teljes mértékben a Hitman Absolution rendszerét viszi tovább, csak ahol lehetett feljavították, bővítették a tökéletességig, tehát akinek az bejött (ahogy nekem is) az most még jobban élvezni fogja.
Az Absolution challenge-eknek hála, itt is sikerült annyi tartalommal telepakolni az összes pályát, hogy több mint 6 órát el tudtam lenni csak a bétában elérhető két training feladattal.
Az Absolution mintájára ez a játék is teljesen ki fogja tudni elégíteni az egyszerű kazuál játékosokat egészen a hardcore lopakodó fanatikusokig. Végigvihetjük simán a játékot, hogy csak megöljük a célpontot és valahogy elmenekülünk vagy a lehető legtöbb kitételnek megfelelően a legnagyobb gondossággal teljesen láthatatlanul elvégezhetjük a munkát, meg persze számtalan más úton is, minden ránk van bízva.
Az Absolutionben ez úgy nézett ki, hogy 1-2x végigvittem könnyedén, majd ahogy nézegettem a nehezebb challenge-ket, fokozatosan észrevettem új eszközöket, járatokat, helyszíneket, pedig 30-40 óra után már nem egyszer jártam be őket. Számomra mesteri volt ez a tálalás és jó dolog, hogy ezt az elvet követik most is.
A mostani részben a challenge-eket sokkal egyszerűbb volt megtalálni, kihallgathattunk egy beszélgetést, majd követhettük az adott szálat, amit folyamatosan ikonnal jeleznek a pályán és a térképen egyaránt, így akinek nem tetszettek az előző rész “puzzle” feladványai, talán könnyebben fog hozzányúlni ezekhez.
Mindemellett a challenge-eket immáron képpel és rövid leírással is ellátták, hogy még könnyebb dolgunk legyen, ami azért nem árt, hiszen az Absolutionben is volt pár feladat, amikhez ha nem néztem volna utána a neten, akkor nem biztos, hogy valaha meg tudtam volna csinálni.
Szintén könnyítés, hogy megváltoztatták a checkpoint rendszert, amit sokan utáltak az előző részben (engem nem zavart) és simán autosave plusz save / load van. Ez oltári nagy lépes a főként kazuálok részére, hiszen nem kell előlről kezdeni egy feladatot, ha éppen meglátnak 30 perc lopakodás után, hanem simán visszatölthetjük a legutóbbi biztos pontot - én azért remélem, hogy a keményebb feladatoknál lesz _no save_ kikötés, hogy azért izgalmas maradjon a hardcore rajongóknak is.
A fegyver és az eszközök klasszikus Hitman módra egy inventory képernyőből választhatóak, megállítva közben a játékot, ami egyelőre nem tudom, hogy jobb vagy rosszabb, egyelőre inkább fura, hogy mindig elő kell hívnom külön egy pause-menüt, ha váltani akarok; mondjuk legalább nem nyúlok mellé és húzom elő a gépfegyvert az öltönyös parti kelős közepén.
A checkpoint rendszer mellett a disguise system (álruha rendszer) volt még a legjobban megkövezve az előző részben, ami tény, hogy lehetett volna jobb, de azért nagyot néztem, amikor sokak nemes egyszerűséggel csak azt mondták rá emiatt, hogy játszhatatlan szemét az egész.
Az új disguise system átláthatóbb, eközben jóval összetettebb lett mint valaha. A karakterek feje fölött fehér pötty jelzi, hogy kinek leszünk gyanúsak és ha az így megjelölt karakter meglát, akkor lebuktunk. Mivel alapból saját ruhában vagyunk, először mindenki ezzel lesz megjelölve.
A rendszer pontosan figyeli, hogy kinek hova van bejárása, kinek ki a felettese, ki az, aki pontosan ismeri a csapatát és kik azok, akik kizárólag csak az adott helyen dolgozókat ismerik. Ezt úgy kell a gyakorlatban elképzelni, hogy ha épp a tábor másik felében ölünk meg egy katonát és viseljük az egyenruháját, akkor kizárólag azok kapnak fehér pötty jelzést, akik azon a kisebb szakaszon dolgoztak az áldozatunkkal és esetleg egy felettes, aki valamennyire ismeri a beosztottjait, a többiek nem fognak észre venni semmit.
Értelemszerűen ha épp hullát cipelünk vagy egyszerű vendégként előrántjuk a stukkert, akkor azonnal mindenkire jelzés kerül, hiába ismer vagy nem.
Ami még extra, hogy az Absolutionben már ismert megölöd vagy leütöd az áldozatot lehetőség itt is adott, viszont ha nem öljük meg és rátalálnak, akkor simán össze tudja magát szedni és visszamehet a helyére immáron egy fehér pöttyel jelezve, mivel ő már pontosan tudja, hogy kik vagyunk, így a játék még jobban rákényszerít, hogy figyeljünk minden mozdulatunkra. Ezt még annyival nehezítették, hogy a nagyobb fegyvereket nem tudjuk csak úgy eltenni a zsebünkbe, tehát azokat vagy megfelelő ruhában cipeljük vagy kénytelenek leszünk megválni tőle és hagyatkozni inkább a lopakodásra.
És ezzel még nincs vége! A játékba beleraktak egy olyat is, hogyha fegyvert találnak a földön, akkor pánik tör ki. Ilyenkor egy biztonsági ember siet a helyszínre megvizsgálni a fegyvert, majd azt elrakja egy dobozba. Ezért még jobban kell vigyázni, ha premierplánban ölünk meg valakit, hiszen ha nem rejtjük el az áldozat eldobott fegyverét, akkor igen forró hangulat lesz pár méterre, miközben mi épp a sufniba próbáljuk beráncigálni drága hullánkat. Ezzel persze sokszor lehet trükközni is, hogy direktbe elhelyezünk egy fegyvert és amíg mindenki azzal van elfoglalva, addig mi csendben tovább lépünk.
A bétában egyelőre ezek voltak azok az újdonságok, amikre érdemes volt kitérni, de gondolom március 11 után, az első epizód megjelenésekor is lesz még miről mesélni.
Aki szeret lopakodni, több órát foglalkozni azzal, hogy kiismerje a pályákat, figyelni az őrjáratokat és a lehető legstílusosabban megoldani a feladatokat, az nyugodtan rendelje elő, most sem fog csalódni.