Watch Dogs élménybeszámoló

A GTA V megjelenése után úgy gondoltam, hogy inkább ezt veszem elő újra, minthogy tovább dicsőítsem a Rockstar Games tökéletes PC portját, amivel meghozták nekünk az év PC játékát. A Watch Dogs a szokásos ubisoftos sémára épül annyi kivétellel, hogy az openworld játék most egy GTA klón. Röviden olyan, mintha egy GTA V minigame lenne viszonylag kicsi térképen, amiben ötféle, kezdetben is unalmas feladatot megszoroztak tízzel.
A játékról soha se terveztem írni, de a GTA V folyamatos halasztásának köszönhetően egy jobb akcióban beszereztem, elvégre egynek biztos jó lesz addig. Most, hogy szinte minden részét kimaxoltam unalmamban - ki nem szeret autókázni egy open world játékban - annyi fura dolgot megéltem a játékban, hogy nem hagyhattam szó nélkül.

watch-dogs-logo.png

A kezdeti megjelenéssel kapcsolatos dolgokat átugranám, mert az előző évben nagyjából minden arról szólt, hogy mennyire csalódott mindenki a játékban. Úgyhogy inkább csak a személyes tapasztalatokról mesélnék pluszként, hátha valaki megszeretné venni a játékot, meg persze azoknak a perverzeknek, akik játszottak vele és szomjasak az újabb savra.
Az első benyomásom a játék indításakor az volt, hogy a környezet túlságosan steril, leegyszerűsített, semennyire nem adta azt az érzést, hogy ez most egy menő hi-tech világban játszódó hackelős téma lesz, hanem inkább hogy egy részletszegény városban kell majd fel-alá furikázni. Később azért javult a véleményem a grafikáról, ahogy jobban bejártam a terepet és azt mondom, hogy összességében nem rossz, a környezeti hatások és a víz kifejezetten tetszett, meg volt pár gyönyörű panoráma is, szóval szépnek szép, de messze nem nextgen - maximum a gépigénye kelti bennünk azt az érzést, mert ha valaki fullosan akar játszani, annak érdemes lesz egy komolyabb konfigot összerakni hozzá.

watch-dogs4.jpg

A másik kiemelkedően fontos észrevételem a hang volt. Nem tudom hány játékkal játszottam az életemben, de ilyen halk játékkal még soha sem találkoztam. Az erősítőn kellett állítani pluszba, hogy normálisan halljam ha beszélgetnek, mert alapból olyan egy veszekedős jelent, mintha suttogva osztanának meg titkokat egymással és nem szeretnék, hogy én halljam, miközben a hangerőgomb windows jelzőhangja meg ordítva jelzi, hogy többet nem tud már feljebb menni. Egy ideig szenvedtem ezzel, nem hittem el hogy ilyen halk, rákerestem a neten, ahol mindenki hasonlóan panaszkodik, hogy már a konfigfájlokon át mindent átírtak, de a Watch Dogs-hoz állandóan plusz hangerőre kell tekerni az erősítőt. Szörnyű.

watch-dogs3.jpg

És ha már a hangok, a GTA-szerű játékokban az első dolgom mindig az, hogy beüljek egy autóba és valami menő zenére megcsodáljam a felfedezésre váró várost. Viszonylag hamar találtam egy autót és mielőtt még belefeledkeztem volna mindenbe, egyből jött a következő probléma: a soundtrack.
Kerestem volna valami menő zenét, de a sok skippelés közben azt vettem észre, hogy hé, mintha már lett volna ez a szám, majd pár track ugrálás után kiderült, hogy nem képzelődök, hanem tényleg átpörgettem vagy kétszer az állomásokat és egyik szám se volt az igazi. Bármely hasonló játékban találtam kedvemre valót vagy épp a játékban fedeztem fel valami új előadót, akit a játék után is a legnagyobb szeretettel rakok be, de itt ilyen nincs, nagyon kevés zene van és azok se a legjobbak, simán indulhatna a legfelejthetőbb soundtrack versenyen.
Ez sajnos rá is nyomta a játékra a bélyegét, hiszen a játék vagy 80%-át az autóvezetéssel töltjük és már az első órákban unni lehetett az ismétlődő lapos dalokat, amit maximum 40-50 óra után kellett volna éreznem, mikor az utolsó legtitkosabb dolgokat próbálom felkutatni, de jobban belegondolva akkor sem, ha jó a tracklist. Ezáltal a zene egyszerű háttérzajként szerepelt a játékban semmi többre nem volt jó.
A Watch Dogs történetileg se tündökölt túlságosan. Egyrészt nem annyira érdekes a történet és amikor végre az lenne, akkor teljesen elmegy egy másik irányba és sajnos a küldetések sem annyira változatosak, mint amire számítottam. A fő történeti szál összesen 40, viszonylag egyedibb küldetésből áll, de simán beleraktak például a vége fele egy mellékküldetéssel megmegegyező maximum 2 perces feladatot - gondolom jobb híján nem tudtak már mit kitalálni és ezért elfért pár side mission itt is. Egy hasznos tipp, ha nehezedik a helyzet: minden főküldetésnél a játék szakaszosan ment, mentés után nyugodtan haljunk meg, mivel mindig ezerszer jobb helyen és helyzetben fog újraéledni. Amúgy nagyrészt a küldetések könnyen teljesíthetőek, nem hiszem, hogy bárki el fog akadni.

A több sebből vérző játékot az mentette meg, hogy a nagyjából közepesnek mondható térképet rendesen telerakták mellékküldetésekkel, random eventekkel, kisebb mini játékokkal, rejtett cuccokkal és talán az egyik legjobb dologgal, az online lehetőségekkel. Nem egyszer ültem le, hogy akkor tovább megyek a story-ban és megcsinálok egy főküldetést, de valahogy 1-2 óra után se jutottam el a térkép túloldalára, mert mindig találtam valami kisebb feladatot vagy épp betört hozzám egy másik játékos és azzal voltam elfoglalva; mellesleg ez volt a legizgalmasabb része a játéknak. Az online hacking egy olyan feladat, amikor az egyik játékos betör a zavartalanul játszó másikhoz és megpróbálja a lehető legkevesebb feltűnéssel feltörni a másik játékos telefonját, miközben a másik minden eszközt bevetve keresi az elkövetőt. Baromira izgalmas minden másodperce és tényleg ötletesen megoldották, ha játszotok, ezt mindenképp ki kell próbálnotok.
A mellékküldetésekre viszont mindezek nem mondhatók el, kevés típus van és azok is a hamar megunható fajtából.

A másik érdekesebb dolog a mobil app. Az appot bárki leszedheti és belemehet random játékos játékába vagy a haverjait hívhatja ki - ez természetesen csak akkor működik, ha a kihívott fél elfogadja. A mobilon a játék térképét látjuk és a játékost akinek menekülnie kell adott checkpointokat érintve, a mi célunk pedig, hogy minden rendőri erőt bevetve meg tudjuk a másikat állítani. Minden egyes menet után XP-t kapunk, amivel majd lehet a képességeinket növelni. Ezzel is sokat el lehet szórakozni, főleg ha látjuk, hogy a másik hogy próbálja leküzdeni az általunk előidézett akadályokat.

watch-dogs-rev3.jpg

Végül pedig pár extra bugot említenék meg a játékban, amelyektől igazi WTF érzésem lett. Az egyik kedvencem, mikor bemegyek egy kávézóba, valaki lövöldöz rám, a vendégek meg úgy elrohannak, hogy a poharat és minden kezükben lévő tárgyat a levegőben hagynak. A másik, amikor felülről próbáltam egy őrzött helyre betörni, de véletlen az egyik ereszről túl hangosan ugrottam le, erre szépen kilépett az őr és egy lépéssel felteleportálodott a tetőre, majd hosszabb keresés után ezt visszafele is megismételte, mit neki az a pár méterre levő létra, csak lelassítaná. A legjobbat természetesen a végére hagytam. Utolsó előtti mission, maximális üldözési szint (legbrutálisabb rendőrautók, helikopter, SWAT meg minden). Az autóm már épp a végét járta és imádkoztam, hogy jöjjön szembe valami autó, hogy le tudjam cserélni. Szerencsémre pont jött egy, átszálltam, a körülöttem lévő rendőrautók, rendőrök és a helikopter eltűntek és kiírta hogy Mission Complete...WTF?!
Ez volt számomra a Watch Dogs, sok megmagyarázhattatlan dologgal, egy jó alapötlettel és pár érdekes kiegészítővel. Nehéz bármit is mondani, főleg a GTA V megjelenése után. A játék teljes árát senkinek se ajánlom, ezért a tartalomért 1500-2000 forint lenne a reális, de ezt az árat nem hiszem, hogy mostanság fogjuk látni, tehát továbbra is azt tudom mondani, hogy GTA V mindenek felett, a Watch Dogs a kutyának se kell.

5 komment