Több, mint 15 éve várakoznak már a Forma-1 és menedzserjáték-rajongók, hogy az F1 Manager után megint valami méltó produktum kerülhessen a kezeik közé. Nos, érdemes volt várni, egy igazi gyöngyszem készült el a Motorsport Manager személyében.
2000-ben jött ki az EA Forma-1-es licensszel rendelkező menedzserjátéka, az F1 Manager. Nem ez volt az első ilyen, a Grand Prix Manager már 1995-ben megjelent - a 2. rész pedig olyan népszerűnek bizonyult, hogy még a mostani szezonokat is elkészítik hozzá a lelkes rajongók. Még a Kalypso Mediának is volt egy harmatgyenge próbálkozása, de arról vagy jót vagy semmit, úgyhogy inkább semmit. Pár éve viszont meglepő módon iOS-en és Androidon jelent meg Christian West egyedül fejlesztett (!!!) játéka, a Motorsport Manager. Noha fizetős a mai napig, mégis 1,6 millió példány kelt el belőle. Talán ez a siker hozhatta meg a kedvet a PC-s (illetve Mac-es és Linux) változat elkészítéséhez. Sikerült a SEGÁ-val leszerződnie az időközben Playsport Games-é alakuló fejlesztőgárdának, ami kimondottan jól jött, tekintve hogy a hasonló stílusú Football Manager a japán kiadó égisze alatt készül egy ideje.
Megmondom őszintén, eleinte szkeptikus voltam, mert bár a mobilos változatot imádtam és el is jutottam a végére (a legmagasabb kategóriájú szériában bajnoki cím), féltem, hogy a Riptide GP 2-höz vagy jó pár tower defence cucchoz hasonlóan egy egyszerű PC-s portot fogunk kapni. Ugyanis a játékmenet és a grafika azért a mobilos igényekhez volt alakítva, tehát mondjuk ki: elég egyszerű volt. Szerencsére körülbelül az első lejátszott verseny után látható, hogy nem sok köze van a két verziónak egymáshoz, sőt még azt is ki merném jelenteni, hogy a számítógépes változat inkább a Football Managerekhez áll közelebb. De nézzük, hogyan is működik a játék!
Miután kiválasztjuk a nekünk tetsző arcot, nemzetiséget és múltunkat (pl. a pénzügyi múlt fix 5% kedvezményt jelent majd mindenből), jöhet a kategória megválasztása, melyből 3 van a játékban. Ezek egymás fölött helyezkednek el, az első helyen végző csapat feljuthat az eggyel jobb sorozatba (nem kötelező, ez nagyon fontos!), az utolsó pedig kiesik. Nagyjából olyan, mint az F1, az F2 (volt GP2) és GP3. Bár hivatalos licensz nincs, a játék Steam Workshopos, így akár moddal a valódi F1 is játszható.
Csapatot létrehozhatunk mi is a nulláról, de meglévők közül is lehet választani. Ez utóbbi a könnyebb, mert alapból lesz 2 pilótánk (+ a tartalék) és technikai személyzet is. Valószínűleg a menedzserjátékokban kevésbé tapasztaltaknak itt jön a sokk, ugyanis rengeteg menü és gomb van a főképernyőn. Itt látszik a SEGA hatása, mert eléggé hasonlít a FM-ekre, ami vagy pozitívum valakinek vagy pont nem. Feladatból rengeteget kapunk: az autó alkatrészeiből folyamatosan újakat kell fejlesztenünk, a meglévők teljesítményét és főleg megbízhatóságát is feljebb kell tornászni, ezek nélkül ugyanis lemaradunk év közben.
Az autó fejlesztése csak az egyik fő feladatunk a háromból. A második a csapat menedzselése. Egyrészt a pénzügyek egy része is ránk van bízva, tehát a szponzorok (melyek megjelennek az autónkon is!) közül mi válogatunk, a csapat központját fejlesztjük (szélcsatornával, tesztpályával, stb., ezek bónuszokat adnak a pilóták fejlődéséhez vagy az autók alkatrészeihez), mi intézzük a szerződések hosszabbítását, illetve a pilótákat és mérnököket is nekünk kell felfedezni és leigazolni.
A pénz több forrásból is jön. Egyrészt a szponzorok előre és/vagy futamonként is fizethetnek, valamint helyezéstől függően is kaphatunk több eurót. Év közben az elnöktől kapunk futamonként pénzt (és a következő évad autójára is spórol a főni, olyan rendes!), szezon végén meg a tévés jogdíjakból részesülünk. Rengeteg random esemény színesíti ezt a részt: a pilótánk tőlünk kérhet párkapcsolati tanácsadást (ja, sok a pilótanő az egyenlőség nevében), kiderülhet, hogy az egyik mérnökünk infókat szivárogtat vagy azt is eldönthetjük, hogy mekkora születésnapi partit szervezzünk az egyik versenyzőnknek.
Ezekre érdemes odafigyelni, mert a pilótáink állandó vagy időszakos traiteket kaphatnak, melyek kihatnak a kvalitásaikra. A szomorú, elvált versenyző nyilván kevésbé lesz fókuszált, mint a bajnokságot éppen megnyerő friss házas.
A harmadik, egyben talán a legkedvesebb feladat: a versenyek levezénylése. A szabadedzésen akár a tartalékpilótánk is mehet (ezáltal gyorsabban fejlődik), ekkor kell megtalálni a megfelelő beállításokat. Nem kell túl bonyolult dologra gondolni, 6 paraméteren állíthatunk, ami pont elég. Érdemes sokat körözni, mert egyrészt a jó setup elengedhetetlen a sikerhez, másrészt pedig az időmérős és versenytempónk is kaphat 5-10-15%-os bónuszt. A pályák és az autók 3D-sek (de a laptopon játszóknak 2D-s lehetőség is van), valahol a stilizált és a reális között mozog a grafika. Szépnek nem mondanám, de korrekt, ráadásul a kamera szabadon mozgatható és zoomolni is lehet. Az autók mozgása viszonylag reálisnak mondható, de a rajtokkal nem vagyok elégedett, ott szeretnek libasorban menni és nem nagyon kockáztatnak. Az időmérő több rendszerben is mehet (Q1-Q2-Q3, 12 perces), sőt olyan is van, hogy a bajnokság sorrendje fordítva adja a rajtrácsot.
Természetesen maga a futam a legizgalmasabb rész. Itt mi szabhatjuk meg a kerékcserék és az esetleges tankolások (nem minden sorozatban lehet tankolni ugyanis) idejét és menetét, valamint ami a legfontosabb: szabályozhatjuk, hogy a pilótáink milyen motormódban (előzés-magas-közepes-alacsony) és vezetési stílusban (támadás-magas-közepes-kímélő-feltartó) menjenek. Előbbi a fogyasztásra, utóbbi a gumik hőmérsékletére és élettartamára van kihatással. Ez az, ami hihetetlen élvezetessé teheti a versenyeket.
Egyszer sikerült a 2005-ös san marinói futamot (tudjátok, Alonso Vs M. Schumacher) reprodukálnom, amikor az élen haladó versenyzőm mögé jött ki a riválisa az utolsó kerékcseréről. Nem sokkal volt lemaradva, ráadásul a gumijai is frissebbek voltak. Úgy sikerült nyernem, hogy kanyarról kanyarra menedzseltem a vezetési stílust és a motor üzemmódját. Már önmagában ezért az élményért megérte megvenni a játékot! A gumik egyébként nagyon fontosak, mert egyrészt a keveréket is mi választhatjuk ki (hard-medium-soft-supersoft-ultrasoft, illetve intermediate-wet), másrészt a hőmérsékletükön és a kopásukon rengeteg múlik.
Az egyik kedvenc feature-öm a játékban a szabályok rugalmas rendszere. Például ahogy említettem, többféle időmérő rendszer közül választ a gép, illetve néha a csapatfőnökök is szavazhatnak arról, hogy változtassanak rajta a következő évre. De ez csak egy konkrét példa, rengeteg rugalmas szabály van, pl. egyes alkatrészek szabványossá tétele (nem fejleszthető egyen hátsó szárny mondjuk), pályavariácók vagy helyszínek cserélgetése, a pénzelosztási rendszer módosítása (minden csapat ugyanannyit kapjon vagy az elért eredmények tükrében részesedjenek). Tényleg hihetetlenül életszerűvé és összetetté teszi a játékot az ilyesmi. Szerencsére a licensz hiánya nem fájó, 16 versenypálya található a játékban, melyek többé-kevésbé hasonlítanak az igaziakra, a hangulatot meg tökéletesen átadják.
Mindez csak a jéghegy csúcsa, ha az összes lehetőséget le akarnám írni, háromszor ekkora lehetne a beszámoló. A lényeg igazából az, hogy egy kis fejlesztőcsapatnak sikerült az, amire a rajongók legalább 15 éve várnak: egy normális, lehetőségekkel teli és reálisan játszható autóverseny-menedzserjátékot készíteni, melyért hálásnak kell lennünk. Ráadásul nem engedték el a program kezét, folyamatosan jönnek a bugokat kigyomláló és újabb feature-öket tartalmazó patchek és már DLC is érkezett. Ez utóbbi ráadásul egy teljesen új élményt is hoz, a zárt karosszériás GT autókat!
Összegezve annyit tudok mondani, hogy a Forma-1 és menedzserjáték rajongóknak kötelező kipróbálni az alkotást, melynek teljes ára ugyan 35 € (a GT-s DLC-é pedig 8), de március 27-ig egyrészt féláron kapható, másrészt ingyenesen ki is próbálható!
