A finom diagramok és statisztikák kedvelői végre örülhetnek, mert nem rég a PC Gamer egy kevésbé népszerű, de annál inkább izgalmas cikket osztott meg, amiben az EEDAR (Electronic Entertainment Design and Research) előadását mutatták be részletesen.
Mivel napi szinten foglalkozom ilyesmikkel, jó volt végre ilyen extra infókat kapni arról, hogy valójában mi is a pontos helyzet.
Érdemes sok pénzt ölni egy rossz játékba? Egy jó játék marketing nélkül is tud kaszálni? Az EEDAR többek között ezekre keresi a választ. Az első ábrán összesen 4 típust vettek alapul: kevés marketing és rossz/jó tesztpontok vagy több marketing és rossz/jó tesztpontok.
Az ábrából kiderül, hogy hiába ölünk sok pénzt egy pocsék játékba, nem fogunk bankot robbantani. Ezzel ellentétben egy minőségi játék akár közel annyi pénzt is kitermelhet, mint egy széjjel reklámozott, de gyenge játék.
Régen jobb volt minden? Hát, az ábra szerint nem, sőt most egy picivel jobb minden.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni persze azt a tényt sem, hogy sokat változott az értékelések módja is, nem beszélve a fizetett tesztcikkekről és az egyéb kellemetlenségekről, aminek hála azóta pár oldal teljesen felhagyott a pontszámozással. Én nem mondom, hogy régen jobbak voltak a játékok, de legalább ki tudtak adni egy rendes 1.0-ás verziót 0 day patch nélkül.
Ezután jöttek a Kickstarter kampányok. Ez még egy kezdő ábra, a darab / pénz-cél összefüggését mutatja.
A Kickstarter ma már egy elfogadott dolog lett, eközben 2016-ban mindössze 33%-nak sikerült összekaparni a kampányt. Sajnos hasonlóan érzek én is, az évek során egyre kevésbe hiszek már ezekben (Armikrog, Slain!, Godus stb.).
És ha már Kickstarter, akkor vessünk egy pillantást egy régebbi ábrára, amit szintén az EEDAR készített az Early Access-ről. Az ábra szerint folyamatosan növekszik a félkész játékok száma, amikből egyre kevesebbet fejeznek be. Nem nagyon kell elemezni, hogy lássuk, elég szörnyű a helyzet.
Steam digitális bevételek. Csukott szemmel megmondtam volna, hogy a nyári és a téli vásár lesz a legdurvább, viszont érdekes volt látni, hogy mégis mennyivel keményebb a december.
Bónusz infó: április a pénztárcakímélő hónap.
PC bolti, digitális és F2P bevételek. A bolti eladások már 2010-ben se voltak a toppon, de ha ez így megy tovább, teljesen fölöslegessé válnak a fizikai árusítóhelyek. Az egyetlen dolog, amiért még most is életben vannak, hogy gyűjtői kiadásokat árulnak, de lassan elég lesz egy raktárt üzemeltetni online, mint üzleteket fenntartani.
A következő ábra a digitális piac mellett felzárkózó Free To Play-t részletezi jobban. Ez egyszerre vicces és szomorú, hogy az a “pár” hardcore játékos konkrétan bőven kitermel mindent.
A képen nem annyira látszik jól, de a Steam 41%-kal nyerte ezt a kört, azaz 2015-ben Steamre jött ki a legtöbb játék. Az érdekesség itt az, hogy mondjuk 8 éve ezt senki se gondolta volna, mivel a Steam szigorúan szűrte, hogy mi kerülhet fel a store-ra és mi nem.
Az évek során a Steamen az Early Access mellett egy másik probléma is adódott, mégpedig a tömérdek játékmegjelenés: sok gyenge játék jön ki szinte napi szinten, eközben egyre nehezebb kiszűrni a minőségi játékokat, a rejtett kincsekről nem is beszélve.
Sokszor kapott nagy visszhangot, ha a Steam elutasította a rajongók kedvenc játékának steames megjelenését, de sajnos nem sok mindent tudtak tenni, ha Steam azt monda, nem, akkor nem, de ez már a múlté.
2012-ben a Steam bevezette a Greenlightot, azaz bárki felrakhatta a játékát, ami ha elég szavazatot kapott, akkor bekerült egy listába és később megjelenhetett a Steamen. De ez nem volt elég, mivel ezzel együtt érkezett a "Kickstarter-gyilkos" Early Access, azaz félkész játékért is lehetett fizetni, támogatva ezzel a fejlesztőket és a megjelentést.
Sokak örömére végre megjelenhettek minőségi alkotások, amik régen nem, de 95%-ban olyan játékok kerültek fel, amiket 15 éve is inkább a kukába dobtak, minthogy a piacra; persze ígértek mindent, ami a népnek kellett, csak hogy a fele se volt igaz és soha se készült el a játék. Ezekből nem egyszer volt is botrány, gondolom sokak emlékeznek a The War Z játékra, amit a Steam le is tiltott egy ideig, aztán szép halkan visszajött Infestation: Survivor Stories Classic néven és mai napig ott van nagyjából 12 000 rendkívül kedves negatív értékeléssel.
Ez meg már csak egy bónusz diagram, amin szintén a Steam óriási elhúzását láthatjuk, plusz hogy 10 éve azért mennyivel kevesebb játék jelent meg minden platformon (Steam szinte nem is látszik).
Végezetül egy extra: a játékosok átlag életkora, ami számomra megdöbbentő volt: 35 év, de 2011-ben 37 is volt. Én már csak azt nem tudom, hogy a COD-os Vérpistikék hol maradtak?
