Star Wars Battlefront

Amikor megtudtam, hogy a DICE feléleszti szeretett Battlefront szériámat és megláttam a legelső, alig fél perces teasert rögtön gyermeki öröm vett rajtam erőt. Aztán szépen lenyugtattam magam, hogy úgyis még bő 2 év van a megjelenésig, nem érdemes már most ezen pörögnöm, meg amúgy is, nyugtával dicsérd a napot. Aztán szeptember környékén bejelentették, hogy open béta állapotba fog lépni a játék, és így mindenki megnézheti magának, mit is bütyköltek nekünk össze Star Wars név alatt. 

Eme információ hallatán annak rendje és módja szerint belevéstem a naptáramba az október 8-i dátumot. Annyira vártam a játékot, hogy aznap az összes délutáni programomat lemondtam, hogy csak a játékra tudjak összpontosítani. Az előtöltésnek hála (12Gb-on terpeszkedett a program) rögtön bele tudtam vetni magam a harcba, amint hazaértem. Első indítást követően szép akkurátusan áttúrtam az Options-t, megnéztem a billentyűkiosztást, végül megállapodtam a Grafikai beállításoknál. Mivel nem épp mai csirke vas dübörög a számítógépházban (i5 - 4570 + gtx760), először csak finoman állítgattam a csúszkákat. Videóra is fel akartam venni a legelső perceket (lásd lentebb), ezért a Medium beállításnál állapodtam meg a minél zökkenőmentesebb játék érdekében.

Az első köröket letudva viszont nyugodt szívvel hagytam a High / Ultra beállítások között lavírozva, a játék remekül lett optimalizálva. Na de ne is siessünk ennyire előre, kezdjük a legelején. A játék indítását követően egy rendkívül letisztult menü fogad minket, ahol minden sallang nélkül tudunk eljutni a kívánt menüponthoz, teljesen jól átlátható és kezelhető - remélhetőleg nem változtatják ezt meg az utolsó 1 hónapban :D.

A bétában csak 3 játékmód volt elérhető, melyek első olvasatra elég szegényesnek tűnhettek. Ezek a Walker Assault, a Drop Zone illetve a Survival volt. Én nyilván a Walker Assaultra voltam kíváncsi, így azt indítottam el legelőször. Mivel direkt nem akartam semmit utánaolvasni a játéknak, ezért nekem minden az újdonság erejével hatott. Elég gyorsan bedobott a szerverre, ahol rögtön Lázadóként kezdtem meg pályafutásomat. Az első percekben nem tudtam, hogy mi is lenne a feladatom, inkább próbáltam csak túlélni, mivel a piros lézernyalábok csak süvítettek a fejem felett. A kezdeti sokkot letudva, hogy mit tud mutatni a játék, már Medium! beállítás mellett belevetettem magam a harcba. Igaz, hogy a Hoth felszíne nem épp a legrészletgazdagabb, ám mégse lehet okunk panaszra,  a hófödte dombok és hegyek felett megcsillanó fény, a lövegek és gránátok okozta robbanás valami eszméletlenül néz ki (de a látvány természetesen a másik két játékmódra is érvényes).

Külön pozitívum, bár semmiségnek tűnhet, hogy a lábnyomunk meglátszik a havon, de szerencsére nem csak nekünk, hanem a járműveknek is. Már-már igazi harcmezőn érezhetjük magunkat, a fejünk felett is folyik a harc két szinten. Azért írtam ezt, mivel láthatjuk azt, ahogyan fenn a magasban összecsapnak a Birodalmi csillagrombolók a Lázadók hadihajóival, ami természetesen előre le van animálva, ám néhányszor mégis azon kaptam magam, ahogy bámulom az égben dúló háborút. Ez főleg akkor volt rendkívüli, amikor az egyik csillagromboló épp a Nap előtt haladt el. A második szint, ami már számunkra is érdekes, az a vadászgépek harca a fejünk felett. A készítők elhagyták a jól bevált mechanikát, hogy a pálya adott pontjain vannak lehelyezve, illetve termelődnek újra a különböző járművek, hanem ezeket ugyancsak fix pontú power upokra cserélték. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megpróbálsz odaérni minél előbb pl. az X-Wing-et jelző kis power-uphoz, és miután sikeresen becserkészted, 10mp-ed van rá, hogy "lehívd". Azért van erre ennyi idő, mert ha épp lerohannak téged a Birodalmiak, vagy épp lehívás közben lőnek rád, akkor nemcsak a lehívást bukod el, de a power-up is elveszik halálod után, így érdemes biztonságos helyről megkísérelni ezt a műveletet.

Ha ez sikerül, akkor kapunk egy minimális átvezető animációt és máris a vadászgépben láthatjuk magunkat. A légi járművek vezethetősége egész korrektre sikerült, értem ezalatt hogy pl. egy TIE Fighter vagy egy X-Wing sokkal fürgébb, könnyebben kanyarodik mint egy Snowspeeder. Jobb egérrel célba tudjuk venni az ellenfelet, majd értelemszerűen a bal egérgombbal küldhetjük másvilágra őket. Van belső nézet is természetesen, de nekem kicsit klausztrofób érzésem lett tőle, meg a játékot és a tájékozódást is nagyban nehezítette. Géptípusonként különböző felszereltséggel indulhatunk csatába, a rakétavető szinte mindegyiken alapfelszereltség, de emellett pajzs és extra tolóerő is megtalálható rajtuk. A bétában még csak egy földi járművet próbálhattunk ki, amit teljesen mi irányíthattunk, ami az AT-ST volt. Szerencsére teljesen úgy mozog, ahogy a filmekből megszokhattuk, és fegyverzet tekintetében is hatalmas előnyt jelenthet a harcban, ha hozzáértő ember ül a pilótafülkéjében. Ugyanis az alap dupla löveg mellett gránátsorozatot és rakétát is útnak tud ereszteni.

A másik "jármű", ami szintén power-upként vehető fel, az maga az AT-AT, ám itt csak maga a célzórendszer felett vesszük át az uralmat egy adott időintervallumig, a mozgás teljesen automatikus azt elkerülendő, hogy egy-két vicces játékos ne álljon meg és szedje szét a Lázadó sereget. Az AT-AT elég OP (túl erős) lett, a sima lézernyalábok mellett az eggyel nagyobb erejű lézerüteggel is arathatunk (arra kell gondolni amivel elpusztította a filmben a Hoth bázis generátorát), illetve orbital strike-ot is rendelhet egy adott területre, ezért időkorláthoz van kötve a használata, mindössze 1 perc áll a rendelkezésünkre. A grafika mellett számomra a második legnagyobb pozitívum a hangok. Szinte minden hang, ami felhangzik a pályán, egy az egyben a filmekből lett átemelve, ami rendkívül sokat tesz hozzá a játékélményhez. Nekem a legjobban a Thermal Imploder hangja tetszik. (Ez volt hallható a Klónok Háborújában is, amikor Obi-Van Kenobi üldözte Jango Fett-et az aszteroidamezőn át, és a Jedi Mester előtt meg bombák robbantak). A robbanás pillanatában szinte az egész pálya elhalkul, aztán egy hatalmas detonáció hallható, ami eléggé megtizedeli a körülötte ácsorgókat.

Az első birodalmit leküzdve felfedeztem, hogy hanyagolták az előző részekben "megszokott" lőszeres megoldást, helyette egy idő után túlmelegedik mordályunk, ha túl sokszor pörkölünk oda az ellenfélnek. Ha túlmelegedett a fegyver meg kell várnunk, míg a piros csúszka el nem tűnik, vagy ha épp a harc hevében vagyunk, kockáztathatunk is azzal, ha egy adott időpontban nyomjuk meg a normális esetben újratöltésre szolgáló R-betűt. Ha megfelelő időben cselekedtünk, a piros csík nullázódik, és újra teljes erőbedobással szórhatjuk az ellent. Nem tudom hogy direkt programozták-e így, de én úgy vettem észre hogy a lézer "lassabb", mint egy átlagos töltény, ezáltal többször előfordult, hogy hiába az ellenségre céloztam egyszerűen kikerülte a lövedéket, mert az valamivel lassabban érte el kívánt célt, mint más játékok esetében. Ezt nem írom a játék hibájának, csupán inkább mindig elé kell majd lőni az ellenfélnek, ha épp oldalról próbáljuk meg elkapni. A másik dolog, amiben a DICE a mai igényekhez alkalmazkodott, az a visszatöltődő életerő. Emlékszem még a Battlefront 1-2 ideje alatt hogyan rohantam, ha épp láttam egy szabad bacta tartályt+lőszert, vagy csak egyszerűen beguggoltam az egyik droid mellé, aki amíg én tüzeltem ő vígan javítgatott (még klónként is :D) na ezt a régi mechanizmust egy az egyben elfelejtették. Igaz hogy van életerőcsík, ami meg is jelenik a képernyő alján, ha már elég nagy slamasztikában vagyunk, ám ha sikerül elmenekülnünk, akkor egy pár mp múlva szépen visszatöltődik életerőnk, és újult erővel vethetjük bele magunkat a harcba.

A többi multiplayer címhez hasonlóan akcióinkat a játék pontokkal jutalmazza (ellenség leterítése, fejlövés, jármű vagy rögzített löveg megrongálása/elpusztítása), ami nem csak a kör végi eredményhirdetésnél lesz fontos, hogy minél előkelőbb helyen végezhessünk, hanem behoztak egy SW érától eltérő újítást is, a kártyákat. A Titanfall óta tudjuk, hogy nem is halva született ötlet ez a kártyás dolog, ám itt azzal ellentétben, fix kártyáink vannak (de akár nevezhetnénk Perk-nek is őket, a lényegen amúgy sem változat). A bétába csak ízelítőnek raktak bele egy párat, remélhetőleg a teljes játékban még bővebb kínálatból válogathatunk majd. Minden meccs elején, de akár közben is választhatunk, hogy épp melyik adott paklival induljunk útnak, ezáltal teljesen testre szabható a játékunk, de akár adott szituációra is készíthetünk össze deck-et (esetleg egy jármű elleni pakli). Kártyákat úgy szerezhetünk, hogy a kör végi pontjainkat a játék átváltja Galaktikus Kredit-re (azaz leosztja a végeredményt 10-el), és ebből az összegből gazdálkodva oldhatunk fel másik fegyvereket (ami jelen pillanatban elég szegényes) vagy költhetjük el őket kártyák feloldására. Természetesen a kártyák aktiválását bármelyik billentyűhöz társíthatjuk. A Béta alatt a következő "Perk-ek" voltak elérhetőek:

• Thermal Detonator: alias Gránát. Ez úgy záporozott egész játék alatt, mintha muszáj lenne. Nagyon hatásos fegyver mondanom se kell, de az újratöltési ideje (ami kb 10mp) szerintem nagyon kevés, ennél több időt is igénybe vehetne, kérdés, hogy túléljük-e egyáltalán addig. Mivel a játék nagyon pörgős, és a Hoth felszínén levő lövészárkokban sem vagyunk biztonságban, mégis öröm néha kiböjtölni azt az életmentő 20mp-et. 

• Cycler Rifle: azaz Mesterlövész puska. Kicsit fura döntés, hogy nem választható fegyverként rakták bele, hanem kártyaként szerepel. Hogy őszinte legyek túl nagy zoom-al nem áldotta meg a fegyvert a Galaktikus Birodalom, de a célnak általában megfelel. Csak egy lövés leadására képes, utána ugyanúgy kell neki egy kis "cooldown", hogy aztán újra használható legyen.

• Ion grenade: a bétában még nem volt túl jelentős szerepe, a járművekben lehet számottevőbb kárt okozni.

• Jump pack: Az első Battlefrontban debütáló Jetpack, mely most nem a Dark Trooper-ek kiváltsága, bármelyik közkatona magára aggathatja eme alkalmatosságot. Hasznossága nem is kétséges, ezzel sokkal gyorsabban tudunk a frontvonalra kerülni, de adott esetben meneküléskor is nagy hasznát lehet venni.

• Ion shot:  ion tölténnyé alakítja a megszokott lézert, aminek köszönhetően a gyalogosokba kevesebbet kell ereszteni, illetve a földi járművekben tehetünk nagyobb kárt. 

• Personal Shield: A készítők áthozták a SW Force Unleashed illetve a Baljós Árnyakból jól ismert pajzsot. Ez megvéd minden külső támadástól, még a harci járművekétől is, cserébe ilyenkor nem használhatjuk fegyverünket, ha Rambózni akarunk, akkor a puskatusunk segítségével kell rendet vágnunk a birodalmiak között, bár ez a képesség inkább utolsó mentsvár, hogy el tudjunk menekülni. Viszont a felénk hajított gránátoktól, illetve távolban megbúvó mesterlövészektől így is tartanunk kell. 

• A játékba bekerült egy úgynevezett Trait kártya is. Ez is ugyanúgy cserélgethető mint a többi, ám ez azokkal ellentétben passzív képesség, és egyszerre csak egy lehet belőle aktív. Ebből a fejlesztők csak egyet mutattak meg nekünk, ami a Sharpshooter névre hallgat. Ez elsősorban a mesterlövész beállítottságúaknak lehet fontos, de a többi kézifegyverrel is hatásos képesség lehet. Ha megvettük ezt a kártyát és "bele is raktuk" a paklinkba, akkor a fejlövéseknek lesz kiemelt szerepe. A kártyának 3 szintje van, mely halál után mindig nullázódik. A lényege röviden a következő: minél több fejest osztunk ki egy élet alatt, annál rövidebb időre csökken fegyverünk (legyen az a mesterlövész vagy sima karabély) "cooldown" azaz lehűlési ideje, ha épp túlhevítettük csata közben. Nekem sose sikerült a 3. szintre eljutnom (igaz, elég későn is oldottam fel a kártyát), de remélem, hogy azért hasonlóan ötletes és használható Trait-ekkel jön majd ki a játék, hogy némi taktikát is belecsempésszen a játékba.

Miután a használható Perk-eket kiveséztük, ideje megemlíteni a pályán elszórtan felvehető Power-Up-okat is:

• Smart Rocket: ahogy a neve is mutatja, rakétavetőről van szó, ami kellő idejű célra tartást követően elég nagyot tud sebezni a bekövetett járműveken. Sajnos légi célpontok ellen nem használható (legalábbis nekem nem sikerült).

• Thermal Imploder: a fentebb említett eggyel combos gránát.

• Squad Shield: ötletes kis szerkezet, a földre hajítva védőburkot képez, mely alá bevonulhatnak csapattársaink. Akkor a leghasznosabb lerakni, ha épp kommunikációs pontot foglalunk. Bár a lövedékektől megvéd, a beguruló gránátra azért vigyázni kell.

• Proximity Bomb: talán ezt használtam a legkevesebbet: a földre ledobva az első gyanútlan ellenséget felrepíti a levegőbe

• Blaster Cannon: ezt lerakva egy instant géppuskaállást hozhatunk létre, mellyel jó ponton helyezkedve hatalmas pusztítást lehet véghezvinni.

• Vehicle Turret: Ezt a kis eszközt lerakva jó védelem mellett komoly károkat tud okozni az ellenséges járművekben. 

• Orbital Strike: Az egyik leghatásosabb eszköz (egyenlőre) a Lépegetők ellen. Jó időben elsütve a fentről érkező lézernyalábok akár a fele életét is levehetik az AT-AT-nak, de természetesen a gyalogságban is jelentősen megtizedeli, ha jó helyre van irányítva.

• Infantry Turret: Önműködő lézerüteg.
• A vezethető járművek is power-up formában jelennek meg (pl A-Wing, TIE Interceptor, X-Wing stb.)

• A gépek mellett a hősök is ilyen power-up-ként vehetőek fel. Ha épp sikerül megkaparintanunk egyet, akkor csapattól függően Dart Vader vagy épp Luke Skywalker bőrébe bújhatunk egy adott idő erejéig (akárcsak az AT-AT esetében). Ha jó kezekbe kerül, a hőst irányító játékos elég nagy zűrzavart tud okozni, mivel ilyenkor általában mindenki rá fog koncentrálni. Nekik is van egy pár speciális képességük (fénykard eldobás, fojtogatás stb) - én személy szerint annyira nem élveztem a velük való kaszabolást, de az is lehet hogy azért, mert béna voltam hozzá :D. 

Mint fentebb említettem, 3 játékmód volt kipróbálható a játékban. Az első a Walker Assault, aminek röviden összefoglalva az a lényege, hogy Lázadó oldalon be kell indítanunk, és adott ideig tartanunk kell rádió állomásokat és ha elég sok ideig védjük meg őket, akkor "nyerünk" egy Y-Wing-et. Ez azért nagyon fontos, mivel az Y-Wing ion támadása tudja annyira legyengíteni a Lépegetők védelmi rendszerét, hogy csak azon rövid idő alatt lesznek sebezhetőek. Természetesen minél hosszabb ideig tartjuk meg az állomásokat, annál több vadászgépes segítséget kapunk és sokkal hosszabb ideig lesz sebezhető az AT-AT. Természetesen Birodalmi oldalon a célunk ezeknek a pontoknak a semlegesítése/visszafoglalása lesz. Ahogy halad a lépegető, úgy tolódik egyre hátrébb a csatamező. A Hoth felszíne 3 részre van osztva, ezeken pedig 2-2-3 elosztásban vannak a kommunikációs állomások. Több mint valószínű, hogy a teljes játékban is hasonló elosztásban lesznek elrendezve a pályák. Változatosságra nem lehet panasz, mivel míg az elején magaslati pontokon és völgyekben zajlik a harc, később már hangárakban és szűk folyosókon is megfordulunk, hogy aztán a fagyos síkságon fejeződjön be a csata, ha nem sikerült addig megállítani a Birodalmiakat.

A béta kezdetén a Birodalmiak rendkívül nagy előnyben voltak. Sokszor volt olyan, még a meccs kezdete előtt, hogy ha látta a játékos, hogy a Lázadókhoz lett beosztva inkább kilépett a játékból, ám az idő előrehaladtával, és ahogy a játékosok kiismerték a mechanizmust egyre kiegyensúlyozottabbak lettek a mérkőzések, rengetegszer sikerült mindkét AT-AT-ot megállítani még az utolsó harcmező előtt. Ez az okosan használt power-up-oknak és a légi segítségnek is köszönhető volt. Ám a DICE a bétát lezárva és a gyűjtött adataikat áttanulmányozva úgy döntöttek, hogy finomhangolnak ezen a játékmódon. Hogy ez mit is jelent pontosan még nem lehet tudni, de reméljük a játékot már nem halasztják le emiatt.

A következő játékmód a Dropzone volt, ahol szintén a Birodalmiak és Lázadók mérkőztek meg egymással, ám itt annyi a csavar, hogy az égből lezuhanó kapszulákat kell elfoglalni és megtartani egy adott ideig, amivel az adott csapat pontot szerez. Ha sikerült elfoglalni, akkor pedig a Walker Assault-ból ismerős power-upok potyognak ki a gép belsejéből, ezzel is segítve a nyertes csapatot. Ez a játék viszonylag kis pályán folyik 8v8-ban, de épp emiatt nagyon pörgősek szoktak lenni a meccsek.

A harmadik és egyben a bétában az utolsó játékmód a Survival volt. Ezt lehetett egyedül, vagy Co-Op-ban egy barátunkkal vállvetve elindítani. A küldetés keretét az adja, hogy mentőkapszulánkkal épp lezuhantunk a Tatooine sziklás felszínén és meg kell várnunk, amíg Ackab admirális segítséget nem küld értünk. Sajnos a segítség nem fog jönni, mivel a bétában nem lehet a "küldetés" végéig eljutni, 6 körre le van korlátozva a játék. Na de mi is pontosan a Survival mód? Lényegében az egyre erősebb hullámokban ránk támadó birodalmi katonákat kell legyűrnünk. Először még csak egyszerű Stormtrooper-ek jönnek utánunk (akik a filmből ismerősen rettentő rosszul céloznak :D), ám később megjelennek a gépfegyveres és Jump pack-es ellenfelek is, sőt még AT-ST-k ellen is fel kell vennünk a kesztyűt. Ám itt se maradunk teljesen magunkra, a Dropzone-ból ismerős kapszulák itt is földbe szoktak csapódni, amit adott ideig tartva szintén power-upokkal lepik meg a játékost

Eddig csak dicsértem a játékot, de azért akad pár elég bosszantó hiba is benne. Az első, ami engem a leginkább zavar az a Spawn rendszer. Míg egy mai átlagos multiplayer FPS-ben kb. 5-6 újraéledési pont van minimum, itt pályaszakaszonként szerintem csak kettőt szuszakoltak bele a készítők, ami azért is bosszantó, mivel ha egy ellenfél elkóborol és a saját spawn pontunknál köt ki, jó rálátással elég nagy csetepatét tud okozni. Nemegyszer láttam olyat, hogy a hoth-i pályán a hangárok egyik folyosóján egy beszögellésbe költözött be egy snowtrooper, és sorra szedte le az újjáéledő lázadókat, akiknek nyilván semmi esélyük nem volt egy hirtelen hátraarcra, hogy valahogy megállítsák a szüretelést. A másik ilyen eset (amit én követtem el, vesztésre álltunk na...), hogy eléggé az ellenséges frontvonal elejére kerültem, beleültem egy lövegbe, és egy az egyben rálátásom volt egy spawn pontra, ahol a lázadók sorra termelődtek újra. Kis magánakciómnak Luke vetett véget.

Mivel kevés a spawn hely, nagyon könnyen be lehet őket tanulni és nem egyszer a nagy AT-AT is célzottan azokat a pontokat lőtte. Ugyanez igaz a repülőgépes harcra is, mivel fix pontról indulnak mindkét oldalról a gépek. Ez csak azért veszélyes, mivel az első pár mp-ben nem is mi irányítjuk a repülőt, hanem a gép (tehát semmit nem tudunk csinálni) és sokszor a szemfüles pilóták már ekkor kilőnek minket, mielőtt még bármit is tudnánk rá reagálni, így a légi fölény néha kizárólag az egyik csapatnál van.

A másik hasonlóan zavaró dolog a fegyverek kiegyensúlyozatlansága. Ez leginkább a járművek ellen figyelhető meg. A Hoth pályán fellelhető lövegekkel remekül lehet lőni emberi ellenfelekre, ám ha egy AT-ST vagy egy épp ionizált Birodalmi Lépegetővel kerülünk szembe, még egy sima lézerpisztoly is többet tud sebezni nála. Az ionágyú meg a másik véglet, az emberi ellenfelek ellen gyérül használható, ám járművek ellen kiválóan teljesít, már ha sikerül eltalálni őket.

Ezeken kívül még egy- két apróság volt, ami zavart. Például Luke-ra miért nem lehetett egy téli hacukát húzni, pont úgy mint a filmben, miért kellett a VI. részből ismerős szerelését ráerőltetni? Nem tudom hogy azért lett-e ilyen, hogy elkülönüljön a harcmezőn vagy épp az apja miatt kapta meg, de kicsit illúzióromboló, ahogy a -40C-ban egy szellős maskarában repked a levegőben...

A Snowspeeder szerintem el lett kalibrálva, ha jól rémlik az volt az egyetlen gép, ahol inverzen működött az egér. (Úgyhogy néha egyszerűbb ha csak bevetjük a jó öreg Kamikaze módszert :D)

Az AT-ST lézere se volt az igazi, mindig egy kicsit fölé kellett célozni ahova eredetileg terveztünk lőni.

A melee szerintem erős lett, mert max kétszer kap az enemy egy tockost a puskatussal és már fekszik, de ha beleeresztek vagy 8 lézert még vígan elugrándozik előlem. Legalább programoztak volna le egy lézerbicskát, annál még el tudnám hinni hogy ha beleböki a mellkasába akkor fekve is marad.

Kevés esélyt látok rá, de valami HC mód nem lenne rossz a játékban, néha tényleg zavaró hogy percekig lövöldözitek egymást a távolból, aztán az utolsó pillanatban eliszkol az ellenfél.

Sok helyen olvastam, hogy negatívumként könyvelték el a mindössze 3 pályát, én teljesen elvoltam (főleg a Hoth-os pályán) , több mint 7 órát öltem bele, el se tudom képzelni hogy mi lesz, ha kijön a teljes játék :)

Sokakkal ellentétben nekem nagyon bejött a béta, Star Wars rajongónak tartom magam, viszont mégis azt mondom, hogy nem rendelném elő a játékot. Személy szerint inkább megvárom míg kijön a teljes változat, aztán 1-2 review vagy gameplay után szerintem beszerzem magamnak, ha nem spóroltak ki dolgokat az alapjátékból, hogy azt egy későbbi DLC-vel rakják majd bele. Viszonylag borsos árcédulával jön (a Season Pass-ról nem is beszélve), ám ha beváltja az ígéreteket, akkor több 100 óra játék is kinézhet belőle, erre levetítve pedig már megérheti a rá költött Krediteket.